Most nem érzem túl jól magam. A közérzetem, azt gondolom, nem 100%-os. Miért kell mindig történnie valami negatívumnak, ami beárnyékolja, azt amit addig jónak, sőt tökéletesnek gondolok, vélni. Hétfőn az M1-en láttam egy "ősidőkben" készült, de ha túloznék, akkor az én olvasatomban a legjobb időkben készült filmet. Parádés szereposztásban, ahol felidézték azt a régen hallott melódiát, ami most az én lelkiállapotomat a legvalóságosabb módján tükrözi. Akit érdekel, annak ajánlanám, hallgassa meg. Mai sivár kis életünkben, kell, hogy az érzelmek főszerepet játszanak, hogy az utódainknak, egy érzelemdús, szeretetben gazdag, boldog jövőt tudjunk, átadni, hogy azután, ez folytatódhatni tudjon az idők végezetéig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése