Mire jó?

Amikor először hallottam arról, hogy lehet blogolni, nem értettem, mégis ez mire jó?! Azután a második gondolatom az volt, talán, ha valaki elakarja adni magát ilyen-olyan értelemben, akkor ez biztosan megfelelő választás. A kíváncsiságom nagyobb volt annál, hogy ne próbáljam ki magam. Tehát belefogtam. Sokáig kerestem az utam ezen a téren, de mára letisztultak bennem, mégis miféle módon kell ez csinálni és mégis mi a fene ennek az értelme. Sok oldalt megnéztem, ki így, ki úgy, de látom, tudnak nagyon igényesen is megfelelni, akár sok ember számára. Most már tudom, nem a mindennapjaimat, nem a bizonyos területeken megszerzett tudásomat, szeretném megosztani senkivel, hanem szeretnék ennél lényegre törőbb lenni. Csupán az érzéseimet, gondolataimat szeretném feltárni, éppen aktuálisan, vagy ha a múltból való, de elképzelhető, hogy mint valami szentimentalista előre gondolom a jövőt. Vannak kérdések bennem, kételyek, érnek csalódások, tudok önfeledten örülni, parányi pozitív ingereknek. Kibeszélni magamból a rosszat, megmutatni a világnak mit láttam tegnap, mi jutott eszembe a pöttyös labdáról, miért tudok örülni a nap sugarainak. Biztos vagyok benne, hogy használok ezáltal magamnak, de szerénységem megőrizvén a gondolat fonalát tovább gombolyítva, talán kedvtelését találják benne más testben élő lelkek is. Természetesen megmaradván, mindig a publikusság vonalán.

Ma van a Jóska névnapja, az állapota eléggé aggaszt. Isten éltesse sokáig!