„Egy újabb hét múlva megtörtént az indulás. Nőm egy honleányhoz illő lelkierővel viselte a válás fájdalmát, sőt a kikötőbe sem kísért ki, nehogy könnyeivel felesleges bánatot okozzon nekem, hanem, hogy sajgó lelkét erősítse, elsietett a szabónőhöz, felpróbálni a ruhát, amit mistress Eric Palmer holnaputáni teaestjére rendelt első dupla fizetésemből.” (Szathmáry Sándor Kazohínia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése