Vidrák

A minap a Kedvesem munkahelyi problémáját próbáltuk közösen megoldani, ezért "kényszerültünk" autózni kb 160km-ert, a kellemeset összekötöttük a hasznossal, tehát, ha utaznunk kell, hát nézzünk szét a környéken. Mivel ez a tevékenység több napot vett igénybe, szám szerint kettőt, így a leves ne kerüljön többe, mint a hús, hát töltsünk ott el egy kevés időt. Életem eddig letöltött esztendei alatt nem sokat hallottam Nagyatádról (lehet, hogy ez csak az én szégyenem), talán csak múlt időket idéző laktanyával kapcsolatban volt némi fogalmam e város jelenvalóságáról, de eme városról (mivel van mit)  később mesélnék ezt-azt. A település közelében van egy természetvédelmi terület, a látvány önmagáért beszél, ezenkívül szívükön viselik a beteg állataik védelmét is és mint menhely is működik egyben. A nem túl kellemes időre való tekintettel, nem sokat időztünk, de ez is megérte. Ha az időjárás számomra pozitív irányba való elmozdulása megtörténik, a Drágám megígérte, visszatérünk. A legjobb az volt benne, hogy vele voltam, az élményeinket, úgy gondolom, meg kell osztani valakivel, hogy igazán élvezhető legyen. Jobb nem is lehetett volna.

Ő és én

"Az én apám reggeltől estig
Izzadva lót-fut, robotol,
Az én apámnál nincs jobb ember,
Nincs, nincs sehol. 

................

Az én apám harcos, nagy ember,
Értünk ad gőgöt és erőt,
De önmagát meg nem alázza
A pénz előtt."

Délutáni szieszta

Hűvös van. A napsugarak még csak vizuálisan jelentenek élményt, melegségük még a távolban tova jár. Készítsünk egy jó forró teát, heveredjünk le a díványra és hallgassunk jó kis muzsikát. Testet, lelket átmelegítő, üdítően jó elfoglaltság ezen a kedd estét megelőző napszakban. Holnap szabadnapos leszek. Érzem a szabadság fuvallatát.

Kikelet

"A virágnak megtiltani nem lehet,

Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet;"

 

Eme csodálatos szirmokkal rendelkező élőlények, sajnos még nem a 2011-es esztendő szülöttei. Gyerekeket gyakran énekeltetik a napsugarak előcsalogatásának érdekében a "süss fel nap" című dalocskával. Több, kevesebb sikerrel, hát most megpróbálkozom, hátha a tavasznak csapdát állítva, előrébb hozhatom a várva várt eljövetelét.

Észak-Kelet

Magyarország. Vágyódunk külföldre, talán mások miatt, talán egy kicsit magunk miatt, de ha jobban magunkba nézünk, rájövünk, hogy igazán még saját hazánkat sem ismerjük. Talán tévedek, ha ilyeneket gondolok másokról, meglehet, hogy magamból indulok csak ki. Példaképpen itt van Eger. A város nevének eredetét homály fedi, sokan véleményezik az éger (mint, fa), elnevezéséből való névadás lehetőségét. Erre utaló jelek a város környéki területeken sok, a fáknak ezen faja található. A város belvárosában sétálni, az elmúlt évszázadok történelmének gondolatával a fejünkben, valami elképesztő hatással tud lenni az emberre. Ahol tudva levő, hogy sok emberi sors dőlt dugába, vagy esetleg felemelkedni látszott és emléke "örökre" az utókornak megmaradt.

Az Eger fölött elterülő szőlőtermő terület a Nagy-Eged oldalában az ország legmagasabban (501 m) fekvő boralapanyag termelő vidéke. Az egri borvidék világszerte elismert. Gondoljunk a Bikavérre! A képen olvasható idézet Petőfi eszmefuttatása.



 

Az ország egyik legmonumentálisabb építménye az egri főszékesegyház.

Itt találkoztunk elsőként ezzel a nagyon mélyen érintő idézettel:
"A kezet csak megfogni szabad, elengedni vétek, ellökni átok. Összesimuló kezek tartják össze az eget, s a világot"
Az idézet nem egészen pontos voltáért, elnézést kérek.

Fotóim a városból való, publikus darabjai:

Vízmű épülete

Zsibvásár

Forraltbor ívó hely



Bálint

Az oldalak között keresgélve találtam rá a "mandalaneked" blogra, nem mondom, találtam benne igazán gyönyörű dolgokat, kreativitásomat felébresztvén az ott megjelölt programot letöltöttem és próbálkoztam. Tetteimet nem nagy siker koronázta és a végeredmény sem azt tükrözi amire ezt a programot kitalálták, megtervezték, megalkották, de nékem nagyon tetszik. Köszönöm. Próbálkozásaim legelső darabját  átnyújtom:

Olyan pici, aranyos és törékeny, pont Valentin napra való! (A lényeg a középponban búvik meg) Erről a napról sokáig azt hittem, elég gagyi ahhoz, hogy az én eszemen nem fog senki túljárni és behúzni a kereskedők hálójába, gondolván ez csak egy kerekedők által generált, a tengerentúlról importált pénzszerzési forrás. Az idő múlásával változik az ember sok mindent másképp lát. A Valentin napról megtudtam, hogy nem légből kapott buborék, hanem a XIV sz.-i Angliába helyezhető az eredete és Szent Bálint személyéhez köthető, akit a jegyesek és a házasok védőszentjévé avanzsáltak. Az Ő kertjéből virágot kapott házasulandóknak, a házassága happy end-del végződött. Ez a nap nem a vásárolgatásról kell, hogy szóljon és az ajándékokról, hanem amire rendeltetett, szeressük egymást.
Kényeztessük a párunkat, családunkat egy villámgyorsan elkészülő finomsággal!
Kínáljunk és fogyasszunk mellé finom édes borocskát.

Téli lazulás

Az év végi stressz, hajtás, munka után, szellemileg és testileg is kimerülve vágy támadt bennünk a Drágámmal, hogy friss levegőt lélegezzünk be és felfrissülés gyanánt barangoljuk be a természetet. A hőmérséklet nagymértékű csökkenése nagyban befolyásolta a lehetőségeket, hát ha lúd, akkor legyen kövér, menjünk a hegyekbe. Nem túl sok töprengés után a választásunk Galyatetőre esett. Piknik csomag bekészítve, hát útnak indultunk. Az úton a cél felé kétségek támadtak bennem, biztos fel vagyok-e készülve a hűvös idő befogadására. Azt nem mondanám, hogy nem dideregtem, mint egy vadászkutya, de a látvány magáért beszél és élménynek sem utolsó. Megmutatom!

Cipő

A napokban megláttam álmaim télvíz idején használatos lábbelijét, egy nagyon formás csizma képében. Az eredeti ára elég borsosnak bizonyult, de a figyelmem középpontjába az által került, hogy az árából lefaragtak egy keveset. Mivel bérből és fizetésből élők táborát gyarapítjuk, így fizetés előtt ezt nem engedhettük meg magunknak, így maradt a várakozás osztály részemül. A terv a kicsi fejecskémben megszületni látszott, ha megkapom a decemberi ki nem fizetett túlóráim összegét, hát egyszer élünk és magamévá teszem végre azt a csizmát. Ahogy az lenni szokott tizedike körül érkezik a fizu, igen-igen megörültem a plusz járandóságomnak. Felkerekedtem hát, hogy birtokomba vegyem a nemrégiben kiszemelt áldozatot. Az úton még álmodoztam olyan kis csekélységről, hátha még alább csúszott az ára. Igen ám, de üröm vegyült az örömbe. A csizma sehol. Az eladó egy kedves hölgy megadta a kegyelem döfést, miszerint szombaton az összes csizmát leárazták egy bizonyos összegre. Puff neki. Lehorgasztott fejjel hagytam volna el a boltocskát, ha nem látom meg ezt a kis aranyost:

Látszólag picinek tűnt, meg is bátorkodtam kérdezni, hogy a gyerek méretezés meddig is tart. Kiderült, ez az egy van belőle, na és persze felnőtt méret. Levettem megforgattam, nézegettem, pont a kedvenc színeim közül való, a fazonja pont nekem való és hogy pont 7-es? Azt azért ne felejtsem el hozzátenni ez is a félár kategóriáját súrolta. Hazafelé azon gondolkodtam, ennek így kellett történnie. Örömködés töltött el, ismét jól sikerült a vadászat.

Egy kép, ami ma készült, hogy mindenkinek jobb kedve legyen!

Made in Hungária

A múlt hónapban elkezdődött valami, ami remélem folytatódni fog és szokásunkká fog válni. Tegnap a József Attila Színházban voltunk a Kedvesemmel, Gyermekemmel, barátainkkal. Megnéztünk egy olyan, de olyan darabot amit mindenkinek csak ajánlani tudok, aki szereti a Fenyő Miki feelinget. Gyermekkoromból, még emlékszem, hogy bakelit lemezen hallgattuk esténként a Hotel Mentol-t és roptuk rá ezerrel és danolásztunk (nem minősíteném), miközben minimum Dollynak képzeltük magunkat. Aztán telt-múlt az idő és változik az ember ízlése, talán feledésbe is merült általam ez a fajta muzsika, de aztán jött valami, megcsapott talán az öregség szele és olyanná kezdek válni, aki már csak ábrándozik, de ismét rákaptam az ízére. Az ötlet Tőle jött, hogy nézzük meg a címben említett színdarabot, nekem sem kellett több.

Tulajdonképpen készültem rá, jól akartam magam érezni, a babonával ellentétben ez így is sikeredett. A szereposztás mindent felülmúlt, Miller Zoltán alakítása elbűvölő, kedves és mégis szexis, pont olyan, mint anno a Fenyő Miki, róla meg ne is beszéljünk, kissé megfáradva, de annál nagyobb lelkesedéssel és tűzzel a szemében jelent meg a színpadon. Régmúlt idők emlékében sütkérezve, az elmúlt este nagyon jól éreztem magam.

Csók a családnak!

Nyári emlékek

Tavaly nyáron anyagilag sok mindent nem engedhettünk meg magunknak, de kikapcsolódni nagyon szerettünk volna, így felhajtottunk minden lehetséges szóba jöhető kedvezőbb árfekvésben levő "nyaraló helyet". Ezen az úton találtunk eme településre, nevezzük Dunapataj-nak, a Szelidi tó partján. Élménykockáimból mutatok néhányat, még most is azt mondom, hogy "tökjó" volt.

Benne élni jó!

Juhász Gyula: Szerelem?

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,
És rajta túl derengő csillagok. 

Én nem tudom mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
mint napsugár, ha villan a tetőn,
holott borongón már az este jön.

Én nem tudom mi ez, de érezem,
hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat. 

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen
Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem!